MTSE Lőtér

Változás

Győző HIDVÉGI — Thu, 29 Mar 2018 15:42:21 +0000

Tisztelt Klubtagok!

Felhívjuk szíves figyelmüket hogy nyitvatartásunk megváltozott.

H: zárva

K: zárva

Sz: 9.00-19.00

Cs: 09.00-19.00

P: zárva

Szo: zárva

V: zárva

Foglaljon Ön is löállást telefonon!

Közlemény

Győző HIDVÉGI — Wed, 22 Jun 2016 10:14:57 +0000

Tisztelt klubtagok!

Lőterünk nyári nyitvatartása a következőképpen módosul:

Szerda: 09:00-19:00 ig illetve

Csütörtök: 09:00-19:00 ig tart nyitva

bejelentkezés

Győző HIDVÉGI — Tue, 26 Apr 2016 10:33:50 +0000

Kedves érdeklődők!

Tudatom mindenkivel, hogy a hosszú kihagyás után aktualizálom a honlapunkat.

Kérem kísérjétek figyelemmel a változásokat, mert igyekszem közel naprakészen tartani a lapot.

Próbálok új arculatot adni a lapnak, és talán kissé olvasmányosabbá is téve.

Szeretnék a közel jövőben Hatósági fegyverismereti helyszíni vizsgát szervezni.

Erre jelentkezni lehet a fegyvermester48@gmail.com címen.

Lehet kombinált, vagy marokfegyverből is vizsgázni.

Minimum 30 fő szükséges, amint a kívánt létszám megvan, már is kérem az időpontot.

Tisztelettel Hídvégi Győző

szak oszt vez.

Önvédelemre: revolver vagy öntöltő?

loteradmin — Wed, 30 Jan 2013 06:14:03 +0000

A kérdés rendszerint vita tárgyát képezte, képezi és képezni is fogja. Bár a tények összevetése során határozottan billen a mérleg nyelve. Jelen sorok írójának is határozott véleménye van e kérdéskörben, de a cél, hogy az észérvek tükrében mindenki maga döntsön.

Egy kis kitérő:

Lőfegyver önvédelmi célú megszerzésére, illetve annak tartására és viselésére elméletileg van lehetőség, de elmélet és gyakorlat párhuzamának egyenesei még a végtelenben sem metszik egymást.

“Önvédelmi célra rövid lőfegyver és lőszer megszerzése és tartása annak engedélyezhető, aki bizonyítja, hogy élete, testi épsége – tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt – fokozott védelmet igényel.”

253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 25. § (1)

Magyarországon, az Úr 2004. évében lehetővé vált azonban nagykorú személyek számára, a gáz- és riasztófegyverek szabadon megszerzése és tartása. Sőt mi több, gyakorlati lehetőség nyílt Fegyverviselési Engedély birtokában ezen eszközöket önvédelmi célból, lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön, betárazva, a véletlen elsülés ellen biztosítva, rejtve viselni.

Gáz- és riasztófegyvert tartó személy:

– Fegyverét nem szállíthatja, nem viselheti és nem használhatja szeszes italtól befolyásolt állapotban, illetve, ha szervezetében kábítószer, illetve pszichotróp anyag van;

– Köteles gáz- és riasztófegyver viselésekor a fegyvertartási engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt magánál tartani (a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvánnyal együtt);

– Köteles az engedély kiadására irányuló kérelemben szereplő adatok és a lőfegyvertároló-hely megváltozását nyolc napon belül a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságnak bejelenteni;

– Gáz- és riasztófegyverét annak vizsgálatáról kiállított tanúsítványban (“MKH-kártya”) megadott idő lejárta után a próbajel érvényesítéséig, illetőleg a próbajel érvénytelenítése esetén nem használhatja;

Közterület:

– A közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét.

Nyilvános hely:

– A közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely.

Közforgalmú közlekedési eszköz:

– Bárki által azonos feltétellel igénybe vehető közlekedési eszköz.

Gáz- és riasztófegyver:

– Olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és riasztótöltény működtetésére alkalmas.

Gáztöltény:

– Olyan, szilárd anyagú lövedékkel nem rendelkező töltény, amely a szemre és a légutakra ingerlő hatást kifejtő adalékanyagot tartalmaz.

Riasztó- és vaktöltény:

– Lövedékkel nem rendelkező hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény.

Fegyverviselés:

– Fegyver természetes személy testén, illetve a testén lévő ruházatán rejtett vagy nyílt módon történő elhelyezése.

Rejtve:

– A fegyvert nem közszemlére téve.

Átlagos földi halandók halmazára vonatkoztatva tehát, a gáz- és riasztófegyverrel való “önvédekezés” bizonyul megvalósíthatónak, ebből kifolyólag a továbbiakban ezen kategóriát tartom célszerúnek és életszerűnek taglalni.

Önvédelmi célú gáz- és riasztófegyverek, avagy öntöltők, forgótárasok, pro és kontra:

A következőkben a két szerkezeti megoldás mellett és ellen általában elhangzó, és az általában el nem hangzó érveket tekintjük át.

Forgótárasok esetében revolverező funkcióval rendelkező elsütőszerkezetű (Double Action Only vagy Double Action/Single Action), a véletlen elsülés ellen passzív ütőszegbiztosítással ellátott és központi gyújtású, peremes töltényt ( 9x17mmR K / .380 Knall ) tüzelő típusokat alapul véve.

Öntöltők előnyei:

►Nagy tárkapacitás

A kétsoros tárral rendelkező típusok esetében.

Ezek általában teljes, úgynevezett szolgálati tokméretű lőfegyvert mintáznak, melyeket katonai-, rendvédelmi célú alkalmazásra és nyílt viselésre terveztek, 10-17 darabos tárkapacitással. Rejtett, napi viselésre méretükből és tömegükből kifolyólag nem alkalmasak, átlagos termetű felhasználót feltételezve.

A rejtett, napi viselésre, nyári öltözet mellett is alkalmas, kisebb tokméretű típusok jellemzően egysoros tárral rendelkeznek, kalibertől függően 6-8 darabos tárkapacitással.

A gáztöltény nem pontcélra, hanem területre fejti ki hatását, 3-4 lövéssel akkora gázfelhőt produkálunk, hogy azt már mi is megkönnyezzük és/vagy egérutat kell nyernünk, például ellentétes irányú gyors elmozgással (futással).

►Gyors újratöltés

Amennyiben rendelkezünk töltött póttárral, valamint megfelelő gyakorlattal
a stresszhelyzetben nem is olyan egyszerú művelet végrehajtásához.

Önvédelmi helyzet a realitás talaján maradva nem igényel tárcserét, egységnyi hatóanyagfelhő több támadóra ugyanazt a hatást fejti ki, mint egyre. Csoportos “megélhetési bűnözők”, illetve tömeges Mutánszombi-Rinocéroszok támadása esetén, pedig a kitérés elvét javallott alkalmazni.
Avagy szégyen a futás, de előnyösebb mint az Intenzív Osztály és/vagy Baleseti Sebészet.

►Szerkezeti kialakításuknak köszönhetően jellemzően keskenyebb konstrukciójúak, mint a revolverek, a forgótár átmérője miatt.

►” Megtévesztésig valósághű kinézetükkel elrettentően hatnak, elég csak elővenni és az ellen már el is veszti ttámadókedvét, stb. “

A fegyvert, ha a szükség úgy hozza nem mutogatni kell, hanem használni, vagy inkább elő se vegyük! Előfordulhat ugyanis, hogy a végén birtokállapot-változás áll be és gazdát cserél az ingóság, ha a galád támadó fegyver elleni közelharcból felkészültebbnek bizonyul. Megeshet ez is, ezért szívleljük meg az ősi bölcsességet, ne becsüljük le az ellenséget! Saját fegyver csövébe nézni egy ilyen szituációban több mint arcpirító. (Megtörtént.)

Félreértésre adhat okot, az egyébként vélhetőleg humánus indíttatású és konfliktuskerülő szándékú “mutogatás”.Mivel nem zárható ki annak az esélye, hogy az eset szemtanúi közül valaki nem azonosítja-e TÉVEDÉSből a kialakult helyzetet VÉGSZÜKSÉGként és cselekszik a JOGOS VÉDELEM elvei alapján akként, hogy önvédelmi célból addig rejtve viselt, “.357 Magnum” feliratú fegyveréből gyors duplát helyez el az általa közveszélyes, fegyverrel hadonászó támadónak vélt emberűnk mellkasában, ezzel vetve véget legott gyanútlan engedélyesűnk földi pályafutásának. (Sajnos ez is megtörtént.)

A tévedés:

– Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott.

– Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el,hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van.

– A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti.

A végszükség:

– Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett.

– Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát.

– A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében.

– Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége.

Jogos védelem:

– Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeketközvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

– Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl,
mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni.

– A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében.

Öntöltők Hátrányai:

►Összetett szerkezet, bonyolult mechanika

Az öntöltő szerkezet működéséhez a töltény elsütésekor felszabaduló, nagynyomású ( 9mmPAK = 45 MPa ) lőporgázok energiáját használja fel.
Ezért a töltények gáznyomásának gyártótól, fajtától, minőségtől, állapottól függő értékén áll, vagy bukik minden.

A tárrugó gyengesége, törése, de éppúgy ha túl erős is, okozhat adogatási-, töltési hibát.

A fegyver nem stabil megfogása, a lövés leadásakor okozhat töltési hibát, leginkább a könnyű tokkal szerelt konstrukciók esetén.

Csappantyúhiba esetén a hibás töltény eltávolításához töltőfogás végrehajtására van szükség.

A töltény műanyag záróelemének kiszakadása esetén, annak darabjai nehezen távoznak a csövön keresztül. Az elegendő mértékű gáznyomás felépülésének érdekében, ezzel biztosítva az öntöltő működést, a cső átmérője a töltényűr után valamilyen módon jelentősen le van szűkítve.

Számos akadály, számos kombinációban elófordulhat, ezekben egy a közös: elhárításukra önvédelmi szituáció esetén nincs mód és idő.

►Kevés öntöltő gáz- és riasztófegyver hordható biztonságosan csőre töltve, biztosítva.

Lényeges különbség, hogy csak a biztosító szerkezet kezelőszervét kell működtetni, vagy a töltőfogást is végre kell még hajtani a lövés leadása előtt, ami magában rejti az adogatási-, töltési hiba lehetőségét, a garantált időveszteséget megfejelve.

►A fegyverkezelés stressznyomásból adódó hibáinak lehetősége számottevő.

Gondoljunk itt olyan eshetőségekre amikor:
– Bebiztosított fegyverrel igyekszünk lövést leadni sikertelenül;
– A töltőfogás végrehajtása során, a bizonytalan megfogás miatt a szánról lecsúsznak ujjaink;
– A fegyver helytelen megfogása miatt akaratlanul működtetjük a tárkioldó szerkezetet; vagy a hátramozgó szán kezünkbe, ruházatunkba akad, esetleg “belever” a hüvelyk- és mutatóujj közé.

Az egyik kéz akadályoztatása esetén, amennyiben töltőfogás végrehajtására van szükség, ha fegyverünket “cső alá töltve” viseljük, vagy akadály elhárítása során válik elkerülhetetlenné, úgy az csak gyakorlással és a kellő rutin elsajátításával hajtható végre eredményesen.

►Nincs tudomásom róla, hogy létezne “kétkezes”, vagy kifejezetten “balkezes” típus.

Majdnem kétkezes kialakításúak azonban vannak. A teljesség igénye nélkül, például az Umarex Walther P99 és Walther P22 szánakasztójának kezelőszerve csak “jobbos” kialakítású, az Umarex HK P30-as szánakasztójának jobb oldali kezelőszerve nem valódi, csak imitáció.

►Az ellőtt töltényhüvelyeket kiveti, így azokkkal “a környezetet szennyezi”.

Forgótárasok Előnyei:

►Egyszerú szerkezet.

A töltény gáznyomásának ( 9x17mmRK/.380 Knall = 26Mpa ) gyártótól, fajtától, minőségtől/állapottól függő értékétől nem függ a fegyver működése.

Csappantyúhiba esetén az elsütőbillentyű újbóli múködtetésével, vagy a kakas megfeszítésével a forgótár tovább léptethető, így a következő töltényűr fordul elsütési pozícióba (“kakas alá”).

A töltény műanyag záróelemének kiszakadása esetén, annak darabjai jellemzően távoznak az akasztókkal ellátott csövön keresztül. Amennyiben ilyen töltényt alkalmazunk, nem pedig a gyakoribb megoldással, a hüvelypalást anyagából összehúzott szájút.

►Egyszerú kezelés.

A töltött fegyverrel való lövés kiváltásához csupán az elsütőbillentyű működtetése szükséges.

Nincs manuális biztosító, töltőfogás végrehajtására nincs szükség, így a fegyverkezelésből adódó hibák lehetősége minimális. Ha el tudunk számolni addig, amennyi töltény betöltve a rendelkezésünkre áll, és nem feltett szándékunk egy ötlövetű revolverrel hatot lőni, nagy bajunk már nem lehet.

“I know what you’re thinking. Did he fire six shots or only five?
Well, to tell you the truth, in all this excitement I kind of lost track myself. But being as this is a .44 Magnum, the most powerful handgun in the world, and would blow your head clean off, you’ve got to ask yourself one question:
Do I feel lucky?
Well, do ya, punk?”

Harry Callahan: Dirty Harry (1971)

►Biztonságosan, tűzkészen viselhető.

A passzív ütőszegbiztosítással ellátott szerkezet véletlen elsülés ellen biztosítva van. A kakas csak az elsütőbillentyű teljes elműködtetésekor érheti el az útőszeget, csak ekkor emelkedik fel az ütőszeg síkjába az ütésátadó kar, mely alkatrész – elnevezésének megfelelően – átadja az előrelendülő kakas ütését az ütőszegnek. A kakast érő ütés, vagy a fegyver leejtése esetén nem fenyeget ez a veszély.

A passzív kakasbiztosítással ellátott szerkezet véletlen elsülés ellen biztosítva van. A kakasba szerelt ütőszeg csak az elsütőbillentyű teljes elműködtetésekor érheti el a töltény csappantyúját, addig a szerkezet meggátolja a kakas teljes előremozdulását. A kakast érő ütés, vagy a fegyver leejtése esetén is.

►Egy öntöltövel az eddigiek alapján összehasonlítva, hosszabb élettartam mellett, a megbízhatóság jelentősen magasabb fokú,

►Bár “balkezes” típusról nincs tudomásom, “harcszerűen” mindkét kézzel egyaránt használhatóak, a dobnyitás és a hüvelyürítés kivételével.

►Az ellőtt töltényhüvelyek a forgótárban maradnak, zsebbe “szelektíven gyűjthetőek”.

Forgótárasok Hátrányai :

►Nincs hátrányuk.

Na jó, ez nem igaz. Emberi elme szülöttéről lévén szó, számos hibalehetőséggel kell számolnunk, mivel elrontani csak a fagolyót nem lehet – kivéve, ha ember készítette.

A töltény csappantyújának elmozdulása, kiszakadása esetén a forgótár megszorulhat, kiékelődhet.

A dob vehemens, mucho-macho visszacsapkodása a dobrekesztő retesz töréséhez vezethet, ezután az a dobfuratot nem pozicionálja a csőfar tengelyében.

Az elsütőszerkezet meghibásodása esetén, például az ütőszeg, a kakasrugó,vagy a dobléptető kar törésekor, a fegyver további lövések rendeltetésszerű leadására nem alkalmas.

A meghibásodások előfordulásának esélye mégis csekély, mivel a szerkezet nagyságrendekkel egyszerűbb, az alkatrészek száma kevesebb és azok sincsenek nagy dinamikus terhelésnek kitéve, összehasonlítva az öntöltő fegyverekkel.

►A forgótár oldalirányú kiterjedése miatt jellemzően szélesebb konstrukciójúak, mint az öntöltők.

Összegezve az eddigieket, minden előítélettől mentesen megállapítható, hogy öntöltő nem tekinthető jó választásnak önvédelemre. Fent taglalt hátrányai javarészt az üzembiztosság terén jelentkeznek, ebből kifolyólag tulajdonképpen kizárják erre a feladatra való alkalmasságát.

A forgótáras kishíján “fagolyó”. Az alkalmazott töltény megbízhatóságától jobban függ az üzembiztosság, mint magától a fegyvertől.

Régi bölcsesség: Önvédelemre Forgót!

Aki esetleg ezek után sem tud dönteni, annak megnyugtatására közlöm, hogy léteznek öntöltő revolverek is.

Aki nem hiszi, járjon utána:

– Webley-Fosbery Automatic Revolver (brit, 1900)
– Union Automatic Revolver (amerikai gyártású, francia, 1909)
– Mateba Model 6 Unica (olasz 1997)

Bár ilyen működési mechanizmusú gáz- és riasztófegyver létezéséről nincs tudomásom.

A leírtakkal kapcsolatos gondolatokat, véleményeket és kritikákat érdeklődve várom!

Makedon

Tanulságos eset!

loteradmin — Tue, 08 Jan 2013 01:30:20 +0000

Sajnálatos dolog történt lőterünkön. Az SZVD (Sznajperszkaja Vintovka Dragunova – Снайперская винтовка Драгунова) fegyverünk megsemmisült. Nagy szerencsére személyi sérülés nem történt. Általában az ehhez hasonló eseteket szőnyeg alá söprik, én viszont mindenki okulására leírom mi történt.

Egy kis elmélet:
A lőszerek felépítése köztudottan a hüvelybe szerelt csappantyúból, lőporból és lövedékből áll.

Esetünkben a lőszer vagy nem tartalmazhatott lőport, vagy más ok miatt nem működött el a lőportöltet.

Elsütéskor a gyuelegy elműködött, és a lövedéket betolta a csőfuratba, természetesen a kis teljesítmény miatt itt meg is állt. Sajnos a lövő ráismételt, és a csőfuratban lévő lövedékre ment a következő lövés.

Ismételten kihangsúlyoznám: Személyi sérülés nem történt!

Ezzel szeretném minden fegyverhasználó figyelmét felhívni erre a jelenségre. Bár a lőtérszabályzatban benne van, hogy eldugult, hibás fegyvert tilos használni, de erre a jelenségre külön oda kell figyelni.

Ami különösen veszélyessé teszi dologot, hogy hasonló eset csak elenyészően ritkán fordul elő, 40 éves gyakorlatom során (kb 6 millió lövés) ez volt a második eset!

Legyen ez tanulság mindenkinek! Természetesen a fegyver selejtezése után a pótlása megtörtént, úgy hogy a fegyverszekrényben nem maradt üresen a helye.

Tisztelettel,
Hídvégi Győző
szakosztályvezető

Bérlet lehetőségek!

loteradmin — Fri, 04 Jan 2013 01:24:14 +0000

Kedves Érdeklődők!

Egyesületünk a fokozott érdeklődésre tekintettel bérletlehetőséget biztosít, hogy ki tudd próbálni a lövészsportot.

Tekintettel arra, hogy lőfegyvert csak tagoknak engedhetünk át, a bérletet váltó a bérlet idejére pártolótagsági státusba kerül.

A bérlet 10 alkalomra 20 000 HUF.

Tanulóknak, rendőröknek 50% kedvezményt nyújtunk bérleteink árából. A kedvezmény igénybevételéhez érvényes diákigazolvány vagy szolgálati igazolvány bemutatása szükséges. A kedvezmények nem vonhatók össze!

A bérletet úgy válthatsz, hogy a helyszínen kapott csekken lőtértámogatás címszóval feladod az aktuális összeget, vagy az egyesület számlaszámára átutalod szintén támogatás címén.

Hídvégi Győző
szakosztályvezető

Dámszarvas fegyvermester módra

loteradmin — Wed, 02 Jan 2013 01:19:38 +0000

Képzeld el, hogy fegyvermester barátodhoz – Hídvégi Győzőhöz – elugrasz a lőtérre csak úgy, aki előző nap éppen Kartalon vadászott és lőtt is egy kellemes kis dámvadat. Először is megcsodálod az elkészült fotókat – mert a húst már csak véres valóságában láthatod, és ha nagyon jó barátja vagy ennek a kedélyes kisöregnek, akkor a tányérodról is visszaköszönhet az a dámvadacska némi sóval, borssal, kis szalonnával. De ne ugorjunk az események elébe…

Próbáld meg gondolataidban rendezni azt a felállást is, amikor lőtéri körülmények között kell tevékenykedni a főzés terén. Először is adott egy serpenyő, kis tábla szalonna – vaddisznó szalonna! – kacsintott Győző. Hát persze hogy az volt, az agyara is kilógott belőle, nem (a vaddisznónak nincs szalonnája, gyerekek…)? Mondjuk, Győzőről tudni kell, hogy neki minden állat húsa vadhús – csak ránéz szegény marhára, az egyből megvadul. A múltkoriban is elsütötte ezt a tréfát, amikor Bondnak (e portál rendszergazdájának) átadott egy kis bödön zsírocskát, hogy fiam, úgy edd, hogy ez vaddisznózsír. Erre beszólt a felesége: mangalica, drágám, mangalica.. nem mindegy…

Egy szóval lőtéri körülmények között perceken belül, ebben az eszközszegény környezetben nívós kaját prezentálni nem is olyan egyszerű dolog. Adott ugye egy villanyrezsó, klopfolni a fejenként két szelet dámvad combot a fegyverjavításhoz használatos gumikalapáccsal pont megfelelő állagot ad a húsnak, két lövő közötti időben pedig hamar sercen az adagonként egy szelet szalonna, és a beirdalására is marad időd, amíg a lövők beírják magukat a lőtérnaplóba. Hogy hirtelen összefutottak a lövők, odarendelt a rezsóhoz valami megbízható személyt – aki azért annyira nem volt éhes, mert még elkóstolgatta volna a sülő húst – folyamatosan felügyelni a besózott, beborsozott hússzeletek sercegését. Természetesen kellő időben eligazításra kerültek a lövők, és Győző azonnal visszaügetett abszolválni a végső stációt: a húst kiemelve a zsiradékból, hamarjában felütött tojásokból tükör melléknevű terméket előállítani, aztán már csak a golyónyomoktól tarkálló asztalra feltálalni némi kenyér és csemege uborka társaságában…

A 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet a fegyverekről és lőszerekről

loteradmin — Sun, 01 Jan 2012 01:33:12 +0000

Akit érint, annak ajánlott, akit nem, annak érdemes elolvasni az alabbiakat.

253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a fegyverekről és lőszerekről

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (l) bekezdésének a) pontjában, valamint a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 22. §-ának (1) bekezdésében, továbbá az 55. § (1) bekezdése tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, az 52. § (1) bekezdésének d) pontja és az 55. § (2) és (3) bekezdése tekintetében a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. fegyver: lőfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, festéklövő fegyver, muzeális fegyver, színházi fegyver;

2. fegyver forgalmazása: fegyver tulajdonjogának átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és a közvetítő kereskedelmi tevékenységet is;

3. festéklövedék: festéklövő fegyverekhez használatos, becsapódáskor fölrepedő burokban folyékony festékanyagot tartalmazó, 5 grammot nem meghaladó tömegű, 12 mm-nél nagyobb átmérőjű lövedék;

4. festéklövő fegyver: olyan sűrített levegő vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával működő eszköz, melynek csövéből 15 joule vagy annál kisebb mozgási energiával lőhető ki festéklövedék;

5. fegyverviselés: fegyver természetes személy testén, illetve a testén lévő ruházatán rejtett vagy nyílt módon történő elhelyezése;

6. gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és riasztótöltény működtetésére alkalmas;

7. gáztöltény: olyan, szilárd anyagú lövedékkel nem rendelkező töltény, amely a szemre és a légutakra ingerlő hatást kifejtő adalékanyagot tartalmaz;

8. lőfegyver átadása: amikor a lőfegyver a tartási engedéllyel rendelkező felügyelete alól kikerül;

9. lőfegyver átengedése: amikor a lőfegyvert a tartási engedéllyel rendelkező felügyelete alatt használják;

10. lőfegyver behozatala, kivitele, átszállítása: a lőfegyver átvitele a Magyar Köztársaság államhatárán;

11. lőfegyver jellege: sörétes lőfegyver (huzagolatlan hosszú), golyós lőfegyver (huzagolt hosszú), maroklőfegyver (rövid), 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú flóbert fegyver és 7,5 joule csőtorkolati energia feletti teljesítményű légfegyver;

12. lőfegyvertartási cél: önvédelem, munkavégzés, céllövészet, oktatás, sportlövészet, személy- és vagyonvédelem, vadászat;

13. riasztó- és vaktöltény: lövedékkel nem rendelkező hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény;

14. sportlőfegyver: az országos sportági szakszövetség versenyszabályzatában meghatározott, sportlövészeti célra használható lőfegyver;

15. színházi fegyver: lövedék kilövésére alkalmatlan, csak riasztótöltény (vaktöltény) működtetésére alkalmas eszköz;

16. vadászlőfegyver: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerint vadászatra használható lőfegyver.

(2) Ha kétséges, hogy valamely tárgy az (1) bekezdésben meghatározott fogalmi körbe tartozik-e, a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet vagy igazságügyi fegyverszakértő álláspontját kell kérni.

A hatósági engedélyezés szabályai

2. § (1) Hatósági engedély (a továbbiakban: engedély) szükséges

a) a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáz- és riasztótöltény, a légfegyver, a lőszerelem, a színházi fegyver gyártásához, javításához, a Magyar Köztársaság területén történő forgalmazásához;

b) a gáz- és riasztófegyver önvédelmi célú viseléséhez, a lőszerelem, a színházi fegyver megszerzéséhez, tartásához;

c) a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatához.

(2) Az Ftv. 3. §-ában és az (1) bekezdésben foglalt engedélyezési eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

3. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a 2. §-ban, valamint az Ftv. 3. §-ában említett engedély nem adható annak

a) aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be;

b) aki cselekvőképességét kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll;

c) akit állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezet], emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166-168. §, 170. § (2)-(5) bekezdés, 171. §, 174. §, 175/B. §], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 26l/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), a Btk. 263/A. §-ának (5) bekezdésében meghatározott – a különös visszaesés szempontjából a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűncselekményhez hasonló – bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), természetkárosítás (Btk. 281. §), visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal (Btk. 283/A. §) vagy vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. XVIII. fejezet 316-324. § és 326-327. §) elkövetése miatt elítéltek, illetőleg vele szemben intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;

d) akit bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt elítéltek, illetve, ha vele szemben bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;

e) aki ellen a c) és d) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás folyik;

f) aki ellen polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel, lőfegyverrel, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, sportrendezvény rendjének megbontása, számszeríj vagy szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat, természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig;

g) aki az engedély kiadására vonatkozó kérelmében valótlan adatot közöl, illetve a kérelemmel összefüggő valós adatot elhallgat vagy a fegyverre, lőszerre (töltényre) lőszerelemre, lőtérre vonatkozó jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, a kérelem benyújtásától, illetve a visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő két évig.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a jogi személy vezető tisztségviselői, egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető tekintetében kell vizsgálni.

4. § (1) A lőfegyver, a lőfegyverdarab, a lőszer (lőszerelem), a flóbert töltény, a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáz- és riasztótöltény, a légfegyver, a színházi fegyver gyártását, a Magyar Köztársaság területén történő forgalmazását, a lőfegyver, a lőszer (lőszerelem) kereskedelmi célú, kivitelét, a tevékenység helye, az ország területén történő átszállítását, behozatalát a Magyar Köztársaság területére történő határátlépés helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság engedélyezi.

(2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a lőfegyver, a lőfegyverdarab, a lőszer, a lőszerelem, a színházi fegyver javítását, megszerzését és tartását, a légfegyver javítását, a gáz- és riasztófegyver viselését, a lőfegyver hatástalanítását, a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatát, a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszer (lőszerelem) tárolóhely üzemeltetését a kérelmező lakóhelye, szervezet esetén a tevékenység helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti szolgálati ágába tartozó osztálya engedélyezi.

(3) Az „A” kategóriába tartozó tűzfegyver, lőszer megszerzését és tartását a kérelmező szervezet a tevékenységének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság engedélyezi.

(4) A lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer önvédelmi vagy személy- és vagyonvédelmi célra történő megszerzését és tartását, a tárolásukra szolgáló tárolóhely üzemeltetését, az önvédelmi vagy személy- és vagyonvédelmi célra tartott lőfegyver hatástalanítását, a lőfegyver kiállítását, valamint a hangtompító megszerzését és tartását a kérelmező lakóhelye, szervezet esetén a tevékenység helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság engedélyezi.

(5) Az európai lőfegyvertartási engedély kiadása és a lőfegyver, lőszer nem kereskedelmi célú kivitele a (2)-(4) bekezdésben meghatározott hatóság hatáskörébe tartozik.

5. § Az engedélyt, ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is, haladéktalanul vissza kell vonni, ha

a) a kiadásának valamely feltétele már a kiadáskor sem állt fenn;

b) a kiadásának valamely feltétele később megszűnik;

c) az engedéllyel rendelkező az Ftv.-ben és az e rendeletben meghatározott kötelezettségét megszegi.

A fegyver gyártására, forgalmazására, javítására, hatástalanítására, kiállítására vonatkozó szabályok

6. § (1) Fegyver csak akkor hozható kereskedelmi forgalomba, ha azt a külön jogszabály szerint egyedi vagy típusjóváhagyó vizsgálattal a biztonságos működés céljából megvizsgálták, alkalmasságát a beütött próbajel igazolja, valamint egyedi azonosításra alkalmas gyártási (azonosítási) számmal látták el, lőfegyver esetében nem alkalmas arra, hogy más tárgy benyomását keltse, továbbá a vadászathoz vagy sportlövészethez szükséges mértéken túl nem alkalmas az összehajtásra, megrövidítésre, a gyorsított szétszerelésre és átalakításra, és az egyedi vizsgálatról megfelelőnek minősített értékelésű tanúsítvánnyal rendelkezik.

(2) Cserélhető csövű tűzfegyver fődarabjait egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal kell ellátni, ennek hiányában a tűzfegyver, illetve a fődarab nem hozható kereskedelmi forgalomba.

(3) Az egyedi vizsgálat elvégzéséről tanúsítvánnyal rendelkező lőfegyver kivételével lőfegyver csak a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet szemlézéséről kiadott tanúsítvány birtokában forgalmazható.

7. § A kereskedelmi célból behozott, kivitt és átszállított lőfegyverekről az engedéllyel rendelkező köteles a 16. számú melléklet szerinti adatokat 3 munkanapon belül az Országos Rendőr-főkapitányságnak bejelenteni. A feltételek megléte esetén a bejelentés elektronikus úton is teljesíthető.

8. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a lőfegyver, lőszer behozatalához, kiviteléhez és átszállításához szükséges engedély kiadására irányuló kérelemnek a (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia, az engedély formáját és tartalmát a 16. számú melléklet határozza meg.

(2) A lőfegyver, lőszer kivitelére, behozatalára, átszállítására irányuló kérelemnek a 14. számú melléklet szerint tartalmaznia kell

a) a lőfegyvert, lőszert (lőszerelemet) eladó vagy a lőfegyvertől, lőszertől (lőszerelemtől) megváló természetes személy és az azt megvásároló vagy megszerző személy természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét, szervezet esetén az annak azonosításához szükséges adatokat, nem kereskedelmi célú kivitel esetén a lőfegyver tulajdonosa természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét;

b) a lőfegyver, lőszer (lőszerelem) azonosító adatait, beleértve annak a törvény szerinti kategóriába sorolását, valamint annak jelzését is, hogy a fegyver, lőszer a kézi lőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről Brüsszelben, 1969. július l-jén kötött Egyezmény szerint történő ellenőrzésen részt vett;

c) lőszer és lőszerelem szállítás esetén az ADR és a RID szerinti nemzetközi azonosító számát;

d) azt a címet, ahová a lőfegyvert, lőszert (lőszerelemet) küldeni vagy szállítani kell;

e) az elküldendő vagy szállítandó lőfegyverek, lőszerek (lőszerelemek) darabszámát;

f) a szállítóeszközt;

g) az indulás és az érkezés várható időpontját;

h) tranzitszállítás esetén az érintett országok megnevezését.

(3) A lőfegyver, lőszer (lőszerelem) kereskedelmi célú behozatalára kiadott engedély egy évig érvényes.

9. § A fegyver és lőszer gyártását, az elkészített alkatrészek összeszerelését végző személynek és a személyt közvetlenül irányító, felügyelő vagy ellenőrző személynek gyártásra jogosító szakképzettséggel kell rendelkeznie. Ennek igazolása az engedély kiadásának feltétele.

10. § (1) A fegyver gyártását, forgalmazását vagy javítását végző személy szakképzettségeként előírt képesítésnek kell tekinteni a puskaműves, fémipari technikus, gépész-üzemmérnöki, gépészmérnöki oklevelet, a fegyvermesteri szakvizsgát, valamint forgalmazási tevékenység esetén a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságon letett fegyverforgalmazási vizsgát.

(2) A fegyverforgalmazási vizsga eredményéről a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság bizonyítványt ad ki. A vizsgakérdéseket és szabályait a 10. számú melléklet, a vizsgabizonyítvány formáját és tartalmát a 11. számú melléklet tartalmazza.

(3) A vizsgabizottság tagjait a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány jelöli ki, egy tagjának puskaművesi, fegyvermesteri szakvizsgával vagy igazságügyi fegyverszakértői képesítéssel kell rendelkeznie.

(4) A fegyverforgalmazási vizsga letételére kell kötelezni azt a személyt, akinek az engedélyét az 5. § c) pontja alapján vonták vissza.

(5) A vizsgabizonyítványt a vizsga napján kell kiállítani és a vizsgázónak átadni.

(6) A fegyverforgalmazási vizsgáért díjat kell fizetni.

11. § (1) A fegyver gyártását, forgalmazását, a lőfegyver hatástalanítását végző, valamint a lőfegyver-kiállítás lebonyolításában közreműködő személynek rendelkeznie kell a tevékenység helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnak, javítási tevékenység esetén a rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti szolgálati ágba tartozó osztályának, a 3. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzése alapján kiadott hozzájárulásával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás visszavonására az 5. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben említett hatóság, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 19. §-ának a) és 29. §-ának b) pontja alapján jogosult a bűnügyi nyilvántartás adatainak megismerésére.

12. § A forgalmazási és javítási tevékenységet közvetlenül végző személyeket a 4. számú mellékletbenmeghatározott engedéllyel kell ellátni.

13. § A fegyver, lőszer gyártására, forgalmazására, javítására engedély abban az esetben adható, ha a kérelmező, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott személy a Magyar Köztársaság területén a fegyver, lőszer tárolásának e rendeletben meghatározott feltételeivel rendelkezik, illetve biztosítja, valamint nem áll a 3. § (1) bekezdésében foglalt kizáró feltételeinek hatálya alatt.

14. § (1) A fegyver gyártása, forgalmazása, javítása iránti kérelemnek a 3. számú mellékletben foglalt adatokat kell tartalmaznia,

(2) A határozattal kiadott gyártási, forgalmazási javítási engedélyben fel kell tüntetni

a) a gyártási, forgalmazási vagy javítási tevékenység folytatásának helyét, a fegyver, lőszer (töltény) raktározásának helyét, módját;

b) gyártási engedély esetén az egy gyártási folyamatban készíthető fegyverek típusát, jellemzőit, valamint a raktári készletet;

c) forgalmazási engedély esetén a raktári készleten tárolható fegyverek, lőszerek (töltények), lőszerelemek fajtáját és mennyiségét;

d) a 11. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulással rendelkező személyeket.

(3) A gyártási, a forgalmazási vagy a javítási tevékenységre kiadott engedély visszavonásig, az alkalmazotti hozzájárulás 5 évig, a lőfegyver kiállítási engedély az engedélyben meghatározott időpontig érvényes.

(4) A gyártási vagy forgalmazási engedéllyel rendelkező köteles az 5-8. számú mellékletek szerinti adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság részére 3 munkanapon belül bejelenteni. A feltételek megléte esetén a bejelentés elektronikus úton is teljesíthető.

15. § (1) Fegyvergyártási tevékenység esetén a gyártó köteles negyedévenként az általa gyártott és raktározott fegyvert leltározni és erről jegyzőkönyvet felvenni.

(2) Fegyver, lőszer (töltény) és lőszerelem forgalmazási tevékenység esetén

a) a forgalmazásra átvett lőfegyverről két példányban a 12. számú mellékletben meghatározott átvételi elismervényt kell adni;

b) a lőfegyver tartására engedéllyel rendelkező személytől, illetve a tartási engedéllyel rendelkező szervezet kereskedelmi meghatalmazottjától vehető át;

c) a lőfegyver megszerzésére engedéllyel rendelkező személynek, illetve megszerzési engedéllyel rendelkező szervezet kereskedelmi meghatalmazottjának adható át;

d) az eladott lőfegyver adatait, az eladás időpontját a megszerzési engedélyben fel kell tüntetni, a vásárlást aláírással és az üzlet bélyegzőlenyomatával kell igazolni;

e) lőszer csak megszerzési vagy tartási engedéllyel rendelkezőnek adható át, a megszerzett, illetve a tartási engedélybe bejegyzett lőfegyver kaliberjelének figyelembevételével;

f) muzeális fegyver működtetéséhez szükséges lőszerelem (fekete lőport vagy a fekete lőpor kiváltására gyártott lőport) csak sportlövészettel foglalkozó sportegyesület kereskedelmi meghatalmazottja részére értékesíthető;

g) a lőfegyver, lőszer és lőszerelem tartásáról és forgalmazásáról, a forgalmazási tevékenységet engedélyező hatóság által előzetesen hitelesített nyilvántartó könyvet kell vezetni;

h) a nyilvántartásokat naponta le kell zárni és azok adatait a raktárkészlettel naponta egyeztetni kell.

(3) Fegyverjavítási tevékenység esetén

a) a javítási engedéllyel rendelkező a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet által selejtezésre utalt lőfegyvert a tartásra jogosulttól alkatrésznek megvásárolhatja;

b) az alkatrésznek megvásárolt és a javításra átvett lőfegyverről a 12. számú mellékletben meghatározott átvételi elismervényt kell adni, két példányban, az átvételi elismervényen fel kell tüntetni a vásárlás vagy a javítás tényét;

c) a javításra leadott lőfegyver és a fegyvertartási engedély adatait a 9. számú melléklet szerint – a javítási tevékenységet engedélyező – hatóság által hitelesített – nyilvántartókönyvben kell vezetni;

d) a c) pontban említett nyilvántartókönyv elkülönített részében nyilvántartást kell vezetni a megvásárolt lőfegyverekről, fődarabokról és azok hasznosításáról;

e) a nyilvántartásokat naponta le kell zárni és azok adatait a raktárkészlettel egyeztetni kell;

f) fegyverellenőrzés és belövés céljára jogosult lőszer megszerzésére és tartására.

(4) A fegyverjavítási engedéllyel rendelkező a javításra átvett lőfegyvert (gáz- és riasztófegyvert) a javítást követően köteles vizsgálatra a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezetnek bemutatni, ha

a) a lőfegyver a szükséges próbajellel, gyártási (azonosítási) számmal és tanúsítvánnyal nincs ellátva;

b) a lőfegyver (gáz- és riasztófegyver) javítása során a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészek (zárszerkezet, zártest, cső, csőszerkezet, tok, váz és szán) valamelyikét kicserélték vagy méretét megváltoztatták;

c) a lőfegyver (gáz- és riasztófegyver) javítása során fődarabcsere történt.

16. § A fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet az általa balesetveszélyesnek minősített és selejtezésre utalt fegyverekről 3 munkanapon belül jegyzőkönyvet küld a lőfegyver tartására engedéllyel rendelkező személy lakóhelye szerint illetékes rendőrhatóságnak.

17. § A gyártási, forgalmazási, javítási engedéllyel rendelkező köteles a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti szolgálati ágba tartozó osztályának 3 munkanapon belül bejelenteni

a) az engedélyben szereplő adatok megváltozását;

b) az engedélyezett tevékenység teljes vagy részleges, legfeljebb 180 napig tartó felfüggesztését, illetve beszüntetését.

18. § Lőfegyver hatástalanítását a külön jogszabályban kijelölt szervezet végezheti. A lőfegyver hatástalanításának szabályait a 21. számú melléklet határozza meg.

19. § A lőfegyver-kiállítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kiállítás helyét, időtartamát, a helyiség alaprajzát;

b) a kiállítás szervezéséért felelős személy(ek) természetes személyazonosító adatait;

c) a biztonsági berendezések és a kiállítás őrzésvédelmének leírását;

d) a kiállítandó lőfegyverek azonosító adatait.

20. § (1) Fegyver, lőszer (töltény), lőszerelem, hatástalanított lőfegyver kizárólag az erre a célra szakosodott, nyílt árusítású üzletben vagy a részben e célra szakosodott egyéb üzlet (a továbbiakban együtt: fegyverszaküzlet) megfelelően elkülönített helyiségében, valamint lőfegyver-kiállításon forgalmazható.

(2) A fegyverszaküzletben a fegyvereket, a hatástalanított lőfegyvereket csak az üzlet nyitva tartása alatt, zárt fegyverállványon lehet bemutatni.

(3) Az egyszemélyes kiszolgálással működő fegyverszaküzleteknél távirányítással működtethető elektromos beléptető rendszert kell létrehozni.

(4) A fegyverszaküzletben a fegyverek, a hatástalanított lőfegyverek, lőszerek (töltények) és lőszerelemek tárolására szolgáló helyiséget biztonságosan zárható módon el kell különíteni az eladótértől és az ügyfélteret az eladótértől rögzített kiszolgáló pulttal kell elválasztani.

(5) A fegyverszaküzletet 24 órán keresztül folyamatos figyelést biztosító, telepített rendszerhez kapcsolódó, illetéktelen behatolást érzékelő elektronikus jelzőrendszerrel és ahhoz kapcsolódó külső riasztó egységgel kell ellátni, valamint rejtett kapcsoló vagy távirányító használatával biztosítania kell a pánikriasztás lehetőségét, a nyitva tartás során bekövetkező jogellenes cselekmények jelzése érdekében.

Fegyver, lőszer, lőszerelem megszerzése és tartása

21. § (1) E rendelet alapján a 6. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő lőfegyver, lőfegyverfődarab megszerzése és tartása engedélyezhető.

(2) Külső formájában automata szerkezetű lőfegyverre hasonlító félautomata lőfegyver csak sportlövészetre engedélyezhető.

22. § Lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása munkavégzési célra

a) lőfegyver-kereskedő egyéni vállalkozónak, lőszerpróbára;

b) lőtér üzemeltetésére engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozónak, a lőtér üzemeltetési engedélyben és a lőtérszabályzatban meghatározott lőfegyverre;

c) igazságügyi fegyverszakértőnek feladatköréhez kapcsolódóan;

d) és annak a személynek engedélyezhető, akinek a foglalkozása gyakorlásához a szolgálati lőfegyver tartását külön törvény írja elő.

23. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában sportlövészetre legfeljebb három darab hosszú és kettő darab rövid lőfegyver, valamint ezekhez tartozó lőszer megszerzése és tartása annak a sportolónak engedélyezhető, aki igazolt, az országos sportági szakszövetség által kiadott, érvényes versenyengedéllyel rendelkező minősített sportlövő és rendszeres sporttevékenysége alapján a saját tulajdonú lőfegyver tartását az országos sportági szakszövetség javasolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően az országos sportági szakszövetség javaslatára a sportlövőnek háromnál több hosszú és kettőnél több rövid lőfegyver megszerzése és tartása is engedélyezhető.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazása során minősített sportlövő az, akinek az országos sportági szakszövetség által kiadott minősítése van.

(4) Sportlövőnek sportlőfegyver megszerzése, illetve tartása engedélyezhető. A 22 Short, 22 Long Rifle kaliberjelű sportlőfegyver megszerzését és tartását a rendőrség a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottól eltérően – a törvényes képviselő hozzájárulásával – a tizenhatodik életévét betöltött sportlövő részére engedélyezheti.

24. § Sportvadászatra lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása annak a személynek engedélyezhető, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben (a továbbiakban: Vtv.) a sportvadászati tevékenység gyakorlásához meghatározott személyi feltételeinek megfelel. Vadásznak a Vtv.-ben nem tiltott lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása engedélyezhető.

25. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában önvédelmi célra rövid lőfegyver és lőszer megszerzése és tartása annak engedélyezhető, aki bizonyítja, hogy élete, testi épsége – tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt – fokozott védelmet igényel.

(2) Önvédelmi célra kettő darab rövid lőfegyver megszerzése, tartása engedélyezhető.

26. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában lőfegyver megszerzésére és tartására engedély csak akkor adható, ha a kérelmező személy

a) nem áll a 3. § (l) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezések hatálya alatt;

b) külön jogszabályban meghatározottak szerint a lőfegyver tartásához előírt egészségi alkalmasságát igazolja;

c) külön jogszabály szerint a lőfegyver tartásához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati jártasságát igazoló vizsgát tesz és a vizsgabizottság megítélése szerint a lőfegyver biztonságos kezelésére és használatára képes;

d) a lőfegyver, lőszer tárolásának e rendeletben meghatározott feltételeivel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vizsgáért díjat kell fizetni.

(3) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában hosszú lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát az elméleti és gyakorlati részből álló, az Országos Rendőr-főkapitányság által kijelölt vizsgabizottsági tag részvételével tartott Állami Vadászvizsga helyettesíti.

(4) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a sportlőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát a sportlövő versenybírák esetében a Versenybírói Igazolvány, a sportlövő edzők esetében az Edzői Oklevél helyettesíti.

(5) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a Rendőrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás hivatásos és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjának lőfegyver megszerzése és tartása az (1) bekezdés b)pontja szerinti feltétel hiányában is engedélyezhető.

(6) Az Európai Unió más tagállamában lakóhellyel rendelkező személy részére lőfegyver tartása akkor engedélyezhető, ha a lakóhely szerinti tagállam illetékes hatósága ezzel előzetesen egyetértett.

(7) A 26. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti vizsga letételére kell kötelezni a lőfegyver megszerzését és tartását kérelmező személyt, ha lőfegyvertartási engedélyét az 5. § c) pontja alapján vonták vissza.

27. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tűzfegyver megszerzése és tartása céllövészetre a 20. számú melléklet szerint, a 28. § (1) bekezdésének b)-g) pontjában említett szervezetnek és az 1. számú melléklet szerint annak a személynek engedélyezhető, aki tizennyolcadik életévét betöltötte és nem áll a 3. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában foglalt kizáró rendelkezések hatálya alatt.

(2) Gáz- és riasztófegyver – önvédelmi célú viselése a 2. számú melléklet szerint – annak a személynek engedélyezhető, aki tizennyolcadik életévét betöltötte és nem áll a 3. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában foglalt kizáró rendelkezések hatálya alatt.

(3) Jogi személy esetén az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a jogi személy vezető tisztségviselői, egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető tekintetében kell vizsgálni.

28. § (1) Lőfegyver, lőszer megszerzésére és tartására a következő szervezetek kaphatnak engedélyt:

a) hosszú lőfegyverre az erdő- és vadgazdálkodással, vadászattal, vadkereskedelemmel, erdészettel, természetvédelemmel foglalkozó gazdálkodó szervezet, közigazgatási szerv, egyesület, egyesületek megyei és országos szövetsége, a hivatásos és sportvadászok kamaraként működő köztestülete, tudományos kutatóintézet, felsőoktatási intézmény, nevelési-oktatási intézmény, ha bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a lőfegyver;

b) sportlőfegyverre a sportlövészettel foglalkozó, nyilvántartásba vett sportegyesület, ha az országos sportági szakszövetség a szövetségi tagságot igazolja;

c) sportlövészetre, illetve lövészeti oktatásra az, amely az adott típusú és kaliberjelű lőfegyverre kiadott lőtér-üzemeltetési engedéllyel, valamint lőtérszabályzattal rendelkezik;

d) a polgári célra felhasználható lőfegyverek, lőszerek és hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára, valamint lőfegyverek és lőszerek hatástalanítására jogosult (kijelölt) szervezet, feladatai ellátására;

e) az igazságügyi fegyverszakértői vizsgálattal foglalkozó szervezet, valamint muzeális intézmény a feladatköréhez kapcsolódóan;

f) lőszerpróbára az, amely a lőszer gyártására jogosító engedéllyel rendelkezik;

g) rövid lőfegyverre az, amely a saját vagy mások vagyonát hivatásszerűen őrzi, mások életét, testi épségét hivatásszerűen védi, ha bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a lőfegyver.

(2) Igazságügyi fegyverszakértői vizsgálattal foglalkozó és lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezetnek, valamint muzeális intézménynek, feladatkörére tekintettel „A” kategóriába tartozó lőszer és automata lőfegyver, valamint hangtompító megszerzése és tartása is engedélyezhető.

29. § Lőfegyver, lőszer megszerzésére és tartására jogosító engedély a 28. §-ban meghatározott szervezet részére csak akkor adható, ha a kérelmező szervezetnél a lőfegyverek, lőszerek tárolásával, átadásával megbízott személy rendelkezik a 26. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott feltételekkel, és a szervezet a Magyar Köztársaság területén a lőfegyver, lőszer tárolásának e rendeletben meghatározott feltételeivel rendelkezik.

30. § (1) Muzeális fegyver sportlövészeti célú használata csak sportlövészettel foglalkozó sportegyesületnek engedélyezhető.

(2) Muzeális fegyver akkor használható sportlövészetre, ha biztonságos működését a fegyverek és lőszerek bevizsgálására kijelölt szervezet tanúsítja.

(3) Muzeális fegyvert sportlövészetre csak sportegyesület tagja használhat.

(4) Muzeális fegyver önvédelmi célra nem viselhető.

31. § (1) Színházi fegyver színházak, színpadi és egyéb előadások megtartásával vagy filmforgatásban közreműködő gazdálkodó szervezetnek és hagyományőrző egyesületnek engedélyezhető.

(2) A lőfegyver, lőszer megszerzési és tartási engedélyt a kérelmező személyesen, a szervezet a kereskedelmi meghatalmazottja útján veheti át.

32. § (1) A fegyver, lőszer tartására kiadott engedélyt tartalmazó okmány – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – öt évig érvényes, érvényességi ideje kérelemre alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek – azok ismételt vizsgálata alapján – biztosítottak, és a kérelmező az engedély meghosszabbítását legalább 30 nappal az érvényességi idő lejártának határnapja előtt kezdeményezi. A feltételek ismételt vizsgálata a lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsga megismétlésére nem terjed ki.

(2) A kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tűzfegyver és a színházi fegyver tartására, a gáz- és riasztófegyver viselésére, a muzeális fegyver sportlövészet célú használatára kiadott engedély visszavonásig érvényes.

(3) A fegyver megszerzési engedély 90 napig érvényes.

(4) A megszerzési engedéllyel rendelkező 5 munkanapon belül köteles az engedélyező hatóságnak a birtokba vett lőfegyvert a fegyvertartási engedély kiállítása céljából bemutatni. A lejárt engedélyt a hatóságnak az érvényességi időpont lejártát követő 5 munkanapon belül vissza kell adni.

33. § (1) A fegyver megszerzésére és tartására irányuló kérelmet természetes személy esetén a 17. számú melléklettel, szervezet esetén a 18. számú melléklettel rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.

(2) A megszerzési engedélyt a 19. számú melléklettel rendszeresített nyomtatványon kell kiállítani.

34. § (1) A személy részére kiadott, lőfegyver tartását engedélyező okmány tartalmazza

a) az okmány birtokosának természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét;

b) az engedélyezett lőfegyver(ek) azonosító adatait;

c) az engedély bejegyzésének keltét, érvényességi idejét;

d) a lőfegyvertartáshoz szükséges egészségi alkalmasság igazolására szolgáló bejegyzéseket;

e) az egyéb hatósági bejegyzéseket.

(2) Az önvédelmi célú lőfegyver tartását külön – az (1) bekezdésben meghatározott – okmányban kell engedélyezni.

35. § (1) Szervezet részére az öt évig érvényes lőfegyvertartási engedély kiadása határozattal történik. A határozatban foglalt lőfegyverekre a 20. számú mellékletben meghatározott alkalmazotti megszerzési és tartási engedélyt kell kiállítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozatban fel kell tüntetni azokat a személyeket, alkalmazottakat (a továbbiakban együtt: alkalmazott), akik a fegyver kezelését (tárolás, kiadás, visszavétel) végzik, a fegyvert használhatják.

(3) A szervezet vezetője köteles gondoskodni a lőfegyver használatára jogosult alkalmazottak rendszeres, de évente legalább négy alkalommal történő lőkiképzéséről.

Kárt okozó vad elejtése

36. § (1) Lakott területen a kárt okozó vad elejtéséhez az elejtés helye szerint illetékes rendőrkapitányság engedélye szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben említett engedély kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az elejtést irányító és a résztvevő nevét, személyi adatait, a fegyvertartási engedély adatait;

b) az elejtés pontos helyét, idejét;

c) az érintett helyi önkormányzat egyetértő állásfoglalását;

d) a területileg illetékes vadászatra jogosult szerv egyetértő állásfoglalását;

e) a biztonsági intézkedéseket, a lakosság tájékoztatásának módját.

Lőfegyver, lőszer átadása, átengedése

37. § (1) Lőfegyver, lőszer – a (6)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével – lőfegyver-kereskedőnek, a fegyver és lőszer vizsgálatára kijelölt szervezetnek és annak adható át, aki az átadott lőfegyvertartási céljának és jellegének megfelelő lőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkezik.

(2) A fegyver és lőszer vizsgálatára kijelölt szervezet és a lőfegyver-kereskedő részére történő átadás kivételével a lőfegyver átadását az átadás helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak írásban be kell jelenteni. A bejelentés átvételéről a rendőrkapitányság igazolást ad ki, melynek egy példányát az átadó, egy példányát az átvevő az átadás időtartama alatt köteles megőrizni.

(3) Vadászlőfegyver és a hozzá tartozó lőszer vadászatra vadászlőfegyver tartására jogosultnak átengedhető.

(4) Sportlőfegyver és a hozzá tartozó lőszer sportlövészetre sportlőfegyver tartására jogosultnak átengedhető.

(5) A lőtér üzemeltetője lőfegyverét, lőszerét a lőtéren átengedheti lőgyakorlatot is magába foglaló szakképzésben résztvevő személynek és annak a tizennyolcadik életévét betöltött személynek, aki a lőfegyver megszerzéséhez szükséges tanfolyamon, lőgyakorlaton vesz részt.

(6) A sportegyesület lőfegyverét és lőszerét a sportegyesület igazolt sportolójának a sporttevékenység (edzés, verseny), illetve az ezekre történő szállítás időtartamára átadhatja.

(7) A 28. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet lőfegyverét, lőszerét a 35. § (2) bekezdés szerinti határozatban feltüntetett, a vele írásban foglalt szerződés alapján munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő, a lőfegyver megszerzéséhez és tartásához szükséges – e rendeletben meghatározott – feltételekkel rendelkező személynek, a szerződésben meghatározott feladat tényleges ellátásának időtartamára átadhatja.

A fegyverek tartására vonatkozó szabályok

38. § (1) A lőfegyver, gáz- és riasztófegyvert tartó személy

a) lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – vadászlőfegyverét vagy sportlőfegyverét csak ürítve, tokban, sportcélú rövid lőfegyverét üres tárral, a fegyver, a tár és a lőszer elkülönített csomagolásával, zárt dobozban vagy egyéb zárt tárolóeszközben szállíthatja;

b) lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön önvédelemre, személy- és vagyonvédelemre engedélyezett rövid lőfegyverét, viselési engedély esetén gáz- és riasztófegyverét betárazva, a véletlen elsülés ellen biztosítva, rejtve viselheti;

c) fegyverét nem szállíthatja, nem viselheti és nem használhatja szeszes italtól befolyásolt állapotban, illetve, ha szervezetében kábítószer, illetve pszichotróp anyag van;

d) a fegyverét kizárólag ürített állapotban, olyan helyen tisztíthatja, ahol más személy életét és testi épségét nem veszélyezteti;

e) a lőfegyver szállításakor, viselésekor és használatakor köteles a lőfegyvertartási engedélyt, gáz- és riasztófegyver viselésekor a viselési engedélyt magánál tartani;

f) köteles az engedély kiadására irányuló kérelemben szereplő adatok és a lőfegyvertároló-hely megváltozását 5 munkanapon belül a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságnak bejelenteni;

g) köteles lőfegyverét a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezetnek bemutatni és a lőfegyver vizsgálatát elvégeztetni

ga) az e rendeletben meghatározott javítást, fődarabcserét követően,

gb) lőfegyver, színházi fegyver esetében a fegyver vizsgálati tanúsítványában megadott érvényességi határidő lejártakor, de legalább tízévenként,

gc) a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatáról szóló külön jogszabályban meghatározott egyéb esetekben;

h) a lőfegyver tanúsítványát a lőfegyvertartási engedélyben kell tartani;

i) nagy teljesítményű acélsörétes lőszert csak olyan sörétes puskából lőhet ki, amelyet acélsörétes lőszer használatára bevizsgáltak és a bevizsgálás a lőfegyveren jelölve van;

j) lőfegyverét, gáz- és riasztófegyverét annak vizsgálatáról kiállított tanúsítványban megadott idő lejárta után a próbajel érvényesítéséig, illetőleg a próbajel érvénytelenítése esetén nem használhatja;

k) ha lőfegyverét eladta, az annak átvételéről kapott elismervényt, vagy a megszerzési engedély eladói igazolását köteles a lőfegyvertartási engedéllyel együtt, az azt kiállító rendőri szervnek 5 munkanapon belül bemutatni;

l) munkavégzési célú lőfegyverét, a lőfegyver tartásához szükséges alkalmazási feltétel, munkakör megszűnését követő 3 munkanapon belül az engedélyt kiadó hatóságnak köteles beszolgáltatni;

m) megszerzési engedély birtokában jogosult a forgalmazótól vagy érvényes lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezőtől lőfegyvert vásárolni.

(2) Szervezet esetén az (1) bekezdés f)-l) pontjában foglaltak végrehajtásáért a szervezet vezetője felelős.

(3) Az önvédelmi célú lőfegyver tartására engedéllyel rendelkező személy köteles évente legalább egy alkalommal lőgyakorlaton részt venni, és a lőtérnapló alapján kiállított igazolást 5 munkanapon belül a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnak leadni.

(4) A fegyver az engedélyezett célra, valamint lőtéren lőgyakorlatra használható.

(5) Az a személy (szervezet), aki (amely) lőfegyver megszerzési vagy tartási engedéllyel rendelkezik, lőfegyverének, valamint engedélyének elvesztését vagy eltulajdonítását köteles az elvesztés, illetve az eltulajdonítás helye és a lakóhelye (tevékenység helye) szerint illetékes rendőrkapitányságon – 3 munkanapon belül – bejelenteni. Az a személy, aki gáz- és riasztófegyver viselési engedéllyel rendelkezik, engedélyének elvesztését vagy eltulajdonítását köteles az elvesztés, illetve az eltulajdonítás helye és a lakóhelye (tevékenység helye) szerint illetékes rendőrkapitányságon 3 munkanapon belül bejelenteni.

(6) Az elveszett vagy eltulajdonított lőfegyver, a megszerzési, tartási vagy viselési engedély körözését, a bejelentés helye szerint illetékes rendőrkapitányság rendeli el.

39. § (1) A kizárólag 7,5 joule vagy ennél kisebb csőtorkolati energiájú tűzfegyvert, a légfegyvert, a festéklövő fegyvert, gáz- és riasztófegyvert a hozzá tartozó lövedékektől, tölténytől elkülönítve, jól zárható helyen úgy kell tárolni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férjenek hozzá.

(2) A kizárólag 7,5 joule vagy ennél kisebb csőtorkolati energiájú tűzfegyveren, a légfegyveren, a festéklövő fegyveren, a gáz- és riasztófegyveren olyan változtatás nem végezhető, amely annak csőtorkolati teljesítményét megnövelné, illetve azt a fegyver jellegének megváltoztatásával lőfegyverré alakítaná át.

(3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy csak cselekvőképes, nagykorú személy felügyelete mellett használhat festéklövő fegyvert, légfegyvert.

(4) A kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú tűzfegyver, festéklövő fegyver, légfegyver lőtéren (pincelőtéren, szobai lőtéren), céllövöldében, bekerített magánterületen, a fegyver használatára vonatkozó biztonsági előírások betartása mellett, kizárólag sportlövészetre vagy céllövészetre használható.

(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú légfegyver, számszeríj, szigonypuska közterületen, nyilvános helyen – ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, közforgalmú közlekedési eszközön csak zárt tárolóeszközben birtokolható (szállítható).

40. § (1) Színházi fegyver színpadon vagy egyéb előadás, illetve filmforgatás vagy hagyományőrző bemutató helyszínén viselhető és használható.

(2) A színházi fegyverek kezelésére és tárolására, a tárolás helye szerint illetékes rendőrkapitányság hozzájárulásával, 18. életévét betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű felelős személyt kell kijelölni. Színházi fegyver csak az előadás, a filmforgatás vagy a hagyományőrző bemutató időtartamára, az előadásban, a filmforgatásban, illetve a bemutatón közreműködő személynek adható át.

(3) A színházi fegyvert a hozzá tartozó tölténytől elkülönítetten, jól zárható helyen kell tárolni.

41. § (1) Számszeríj kizárólag sportíjászatra, az e célra kijelölt helyen viselhető és használható a terület kezelőjének hozzájárulásával és a lőtérre vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása mellett. A számszeríj viseléséhez és használatához védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye, illetve vadászterületen a vadászatra jogosult hozzájárulása is szükséges.

(2) Szigonypuska csak tudományos vagy állategészségügyi célra használható.

A lőfegyver, lőszer, lőszerelem tárolása

42. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a lőfegyvert az engedélyes által állandóan lakott lakásban – szervezet esetén őrzött, vagy riasztó berendezéssel védett épületben – ürített állapotban, biztonsági zárral rendelkező lemezszekrényben, illetéktelen személyektől elzárva kell tárolni.

(2) Rövid lőfegyvert az (1) bekezdésben meghatározott egyéb feltételek betartása mellett, falhoz, padlóhoz vagy szekrényhez rögzített biztonsági zárral rendelkező lemezdobozban is lehet tárolni.

(3) A 10 darabot meghaladó darabszámú lőfegyver és 1000 darabot meghaladó lőszer, valamint „A” kategóriába tartozó lőfegyver tárolása esetén a tárolásra szolgáló helyiség nyílászáróit acélráccsal vagy ultraerős biztonsági fóliával kell ellátni.

(4) Ha a (3) bekezdésben említett lőfegyver vagy lőszer tárolása lakott területen kívül történik, a tárolóhelyet őrszemélyzettel kell őrizni vagy távfelügyeleti rendszerbe bekötött elektronikus riasztóberendezéssel kell ellátni.

(5) A lőszert a lőfegyvertől elkülönítve, biztonsági zárral rendelkező lemezszekrényben vagy falhoz, padlóhoz, szekrényhez rögzített biztonsági zárral rendelkező lemezdobozban, illetéktelen személyektől elzárva kell tárolni.

43. § (1) Lőszerelemet eredeti gyári csomagolásában, nem lakás céljára szolgáló épület ablakkal rendelkező helyiségében, biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben úgy kell tárolni, hogy ahhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá.

(2) Feketelőpor és füstnélküli lőpor nem tárolható egy szekrényben. A csappantyút a lőportól egy lemezből készült elválasztóval el kell különíteni.

(3) Lőszerelemek tárolóhelyén kizárólag lőport és csappantyút lehet tartani. A lőszerelemek számára kialakított tárolóhelyen nem tartható 5 kg össztömegnél nagyobb mennyiségű lőpor és 2000 darabot meghaladó számú csappantyú.

(4) Lőpor és csappantyú tárolására szolgáló helyiségben nem lehet nyílt lánggal üzemelő berendezés, tilos a dohányzás és nyílt láng használata.

(5) A lőfegyver-kereskedő lőszer (lőszerelem) tárolóhelyének engedélyezésére irányuló eljárásban a hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.

Ellenőrzés

44. § (1) A jogszabályban és az engedélyben meghatározott kötelezettségek betartását a rendőrség ellenőrzi.

(2) Az engedéllyel rendelkező köteles az ellenőrzést lehetővé tenni, az ellenőrzést végző rendőrt a fegyver vagy lőszer tárolására szolgáló helyiségbe beengedni, részére a szükséges tájékoztatást, felvilágosítást megadni, felhívására a fegyvert és lőszert, valamint az ellenőrzéshez szükséges okmányokat átadni.

(3) Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni és azt az ellenőrzés napjától számított 5 munkanapon belül az ellenőrzött személlyel, illetve az engedéllyel rendelkezővel ismertetni kell.

Lőfegyverek kivitele, behozatala, átszállítása

45. § E rendelet eltérő rendelkezése hiányában lőfegyver, lőszer kivitelére, behozatalára, átszállítására engedélyt az kaphat, aki (amely) annak gyártására javítására, forgalmazására, megszerzésére vagy tartására vonatkozó – e rendelet alapján kiadott – engedéllyel rendelkezik.

46. § (1) Külföldi állam belső joga szerint védetté nyilvánított személy vagy nemzetközi szervezet tisztségviselője, illetve védelmét ellátó biztonsági személyzet tagja lőfegyverének és lőszerének behozatalát, kivitelét, az ország területén való átszállítását a Külügyminisztérium javaslatára az Országos Rendőr-főkapitányság engedélyezi.

(2) Az engedély kiadása a 15. számú mellékletben meghatározott lőfegyver (lőszer) kísérő igazolvány (engedély) kiállításával történik. Az engedély kiadása viszonosság esetén díjmentes.

(3) A (2) bekezdés szerinti lőfegyver (lőszer) kísérő igazolvány érvényességi idején belül a lőfegyver, lőszer tartására és viselésére és kivitelére is jogosít.

47. § (1) Az a személy vagy szervezet, aki (amely) az e rendelet szerint kiadott megszerzési engedéllyel rendelkezik, jogosult annak érvényességi időtartama alatt a megszerzési engedélyben szereplő lőfegyver, lőszer behozatalára. Az Európai Unióhoz nem tartozó államból történő behozatal esetén ennek tényét a határvámhivatal a megszerzési engedélyen bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja.

(2) Ha a 45. §-ban meghatározott engedéllyel nem rendelkező személy vagy szervezet lőfegyvert, lőszert akar a Magyar Köztársaság területéről kivinni vagy azon átszállítani, az ehhez szükséges engedély megszerzéséhez köteles igazolni, hogy a lakóhelye (székhelye vagy telephelye) szerinti államban jogosult a lőfegyver, lőszer gyártására, javítására, forgalmazására, kiállítására, megszerzésére vagy tartására.

(3) A (2) bekezdésben említett jogosultságot nem kell igazolni

a) azoknak a külföldön bejegyzett (nyilvántartásba vett) sportegyesületeknek (sportszervezeteknek), amelyek sportlövő versenyre hoznak be lőfegyvert vagy lőszert;

b) arra a lőfegyverre és lőszerre, amelyet a lőfegyver, lőszer szállítására engedéllyel rendelkező hajó vagy légiközlekedési eszköz fedélzetén szállítanak, ha az nem hagyja el a fedélzetet, illetve a kikötő tranzitterületét.

48. § (1) A vadászlőfegyver, valamint a sportlőfegyver jogszerű tartását az e rendelet alapján kiadott fegyvertartási engedéllyel nem rendelkező személy a lakóhelye szerinti államban kiadott fegyvertartási engedéllyel, tűzfegyver esetén európai lőfegyvertartási engedéllyel igazolhatja. A „B” kategóriájú, vadászatra szolgáló tűzfegyver, valamint a 7,5 joule csőtorkolati energia feletti légfegyver behozatalához és tartásához a vadászat, illetve a sportverseny helye szerint illetékes rendőrkapitányság engedélye is szükséges.

(2) Az a személy, aki európai lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezik, jogosult az abba bejegyzett „C” és „D” kategóriába tartozó tűzfegyverét, a hozzá tartozó lőszerrel együtt vadászatra, „B”, „C” és „D” kategóriájú sportlőfegyverét sportlövő versenyre behozni, kivinni, illetve az ország területén átszállítani.

(3) Az európai lőfegyvertartási engedélybe bejegyzett „B”, „C” vagy „D” kategóriájú tűzfegyver és a hozzá tartozó lőszer önvédelmi célra történő behozatalát a Magyar Köztársaság területére a várható beutazás, illetve átutazás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) Rendőr-főkapitányság engedélyezheti. A behozatali engedély abban az esetben adható ki, ha a kérelmező bizonyítja, hogy tevékenysége vagy más ok miatt élete, testi épsége – tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt – fokozott védelmet igényel, és rendelkezik a tűzfegyver tárolásának e rendeletben megállapított feltételeivel.

(4) Az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel nem rendelkező személy a határvámhivatal 13. számú melléklet szerinti igazolása alapján jogosult lőfegyverét, a hozzá tartozó lőszerrel együtt vadászatra, sportlövő versenyre behozni, kivinni, illetve az ország területén átszállítani, ha a Magyar Köztársaság területén tartózkodás a 90 napot nem haladja meg.

(5) A sportlövészeten való részvételt a meghívó sportegyesület meghívólevelével kell igazolni.

(6) A Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett sportegyesület sportlövője részére a sportlőfegyver és lőszer kivitelére vonatkozó jogosultságot az országos sportági szakszövetség igazolja. Az igazolás csak a lőfegyvertartási, illetve európai lőfegyvertartási engedéllyel együtt érvényes.

(7) A vadászaton való részvételt a Vtv.-ben foglaltak alapján a vadászati hatóság által a Magyar Köztársaság területére és az abban meghatározott vadászterület(ek)re kiállított érvényes vadászati engedély igazolja.

(8) A határvámhivatal (4) bekezdésben említett igazolásának formáját és tartalmát a 13. számú melléklet határozza meg. E nyomtatványt kell alkalmazni a lőszerre is.

49. § Az, aki lőfegyver, lőszer behozatalára vagy átszállítására jogosító igazolással, illetve engedéllyel rendelkezik,

a) az abban feltüntetett lőfegyvert, lőszert e rendelet előírásai szerint jogosult tartani és használni;

b) az Európai Unióhoz nem tartozó államból történő beutazáskor, illetve kiutazáskor köteles a határvámhivatalnak az engedélyben feltüntetett lőfegyvert, lőszert bemutatni.

50. § (1) A 26. § (6) bekezdésének rendelkezése alapján megszerzett lőfegyver kiviteléhez a 16. számú mellékletben meghatározott fegyver (lőszer) kísérő igazolványt kell kiállítani.

(2) A 49. § b) pontban említett esetben a lőfegyver (lőszer) kísérő igazolványt a határvámhivatal, az okmánykezelést követő 5 munkanapon belül visszaküldi az engedélyt kiállító rendőrhatóságnak.

51. § (1) Az e rendelet alapján kiadott európai lőfegyvertartási engedély tartalmazza

a) az engedély birtokosának természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét;

b) a tűzfegyver azonosító adatait (típusa, gyártója, gyártási száma, kaliberjele, kategóriájának betűjele és száma);

c) az engedély érvényességi időtartamát;

d) az engedélyt kibocsátó hatóság bejegyzéseit;

e) a meglátogatott tagállamok hatóságainak engedélyezési bejegyzéseire szolgáló rovatot;

f) a Közösségen belüli utazásra vonatkozó következő információkat:

fa) az ezen okmányba bejegyzett „B”, „C” vagy „D” kategóriájú egy vagy több tűzfegyverrel másik tagállamba történő beutazás joga a meglátogatni kívánt tagállam hatósága által a megfelelő tűzfegyverre kiadott engedélyétől függ,

fb) általában nem szükséges előzetes engedély a „C” vagy „D” kategóriájú tűzfegyverrel vadászat, illetve „B”, „C” vagy „D” kategóriájú tűzfegyverrel sportlövészet céljából történő beutazáshoz, feltéve, hogy az utazó magánál tartja az európai lőfegyvertartási engedélyét, és igazolni tudja az utazás célját,

fc) a tagállamok dönthetnek úgy, hogy megtiltják vagy engedélyhez kötik területükön bizonyos „B”, „C” vagy „D” kategóriájú tűzfegyverek megszerzését, tartását;

g) a tagállamok tájékoztatása alapján az f) pontban említett tilalmat, illetve engedélyhez kötöttséget;

h) az engedély birtokosának aláírását;

i) a kiállító hatóság megnevezését, bélyegzőlenyomatát;

j) az engedély kiállításának keltét.

(2) Az európai lőfegyvertartási engedély öt évig érvényes, érvényességi ideje kérelemre alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek – azok ismételt vizsgálata alapján – biztosítottak.

(3) Az európai lőfegyvertartási engedély nem ruházható át, azt az engedéllyel rendelkező személy a tűzfegyver birtoklása során köteles magánál tartani,

(4) Az európai lőfegyvertartási engedélybe bejegyzett tűzfegyver birtoklásában, jellemzőiben bekövetkezett változásokat, valamint a tűzfegyver elvesztését vagy ellopását az engedélyen fel kell tüntetni.

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

52. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2)

Átmeneti rendelkezések

53. § (1) A rendelet a hatálya előtt kiadott engedélyek érvényességét nem érinti.

(2)

54. § (1) A rendelet hatálybalépése előtt engedély nélkül tartott, kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú tűzfegyver tartására legkésőbb 2006. június 30-ig engedélyt kell kérni.

(2) Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező, kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú tűzfegyvert azonosítási számmal a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft. (a továbbiakban: Vizsgáló) látja el.

(3) A Vizsgáló az azonosítási számmal történő ellátásról igazolást állít ki.

(4) Az azonosítási számmal történő ellátás költsége a tűzfegyver tulajdonosát terheli.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint benyújtott kérelem elintézési határideje 180 nap.

55. §

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

56. § E rendelet a Magyar Köztársaság, illetőleg az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény rendelkezéseivel együtt

a) az Európai Közösségek Tanácsának a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelvével; és

b) az Európai Közösségek Tanácsának a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és felügyeletére vonatkozó rendelkezések harmonizációjáról szóló 93/15/EGK irányelvének 10. és 11. cikkével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.